Már fújnak a bőjti szelek. E hullámzó, nyers, néha lökéses koratavaszi időjárásban az epöli nagysziklához pont a jelzett "átállás" idején érkeztem, így fent azért még sikerült napsütésben, nyugati szélben egy szűk negyedórát repíteni. Aztán megérkezett a rétegfelhő, vele pedig a tomboló északnyugati-északi szél. A kis sziklán állva ekkor hihetetlenül gyorsan, mintegy egy perc alatt múlt ki a nyugati szeles csodás emelőtér, és átadta a helyét a nagy merülésekkelt tarkított keresztszélnek, amely nagyjából 60 foknyira fújt jobbról.
Hazamenetel közben balra nézve: az epöli kisdombon furcsán állt az egyébként is nehezen értelmezhető buló (azaz inkább: két szalag), úgyhogy megálltam, hogy megszemléljem a csodát, mert majdnem az is volt. Míg a nagysziklánál csaknem tiszta északi szél dübörgött, lent majdnem pontosan nyugati szél fújt, jóval moderáltabban. Felkocogás, gyors besúlyozás, gépössze és uccu. Hullámzó erejű, néha hirtelen kihagyó, de irányában szuper lejtőszélben lehetett tesztelgetni: https://vimeo.com/206746997
3,1kg-al repült.