Január végén megalkudtam egy sérült VICTOR F3B-re. Megihletett a sokak által írt a kezessége, amely miatt majd később az ifjúságnak is odaadható lesz. Ár-érték aránya - a befektetett munka után persze - a DS-gyakorlásra sem jelent stresszfaktort, bontható szárnya pedig előny a Wilsonhoz képest - valljuk be. Továbbá, hasonlít a Viking dizájnra.
A gépet először a Winterswijk-i F3B csapat birtokolta, majd egy német hobbipilótánál repült, akinél több szezon boldog együttlétet követően kiakadt a magassági himbából a snapper, a gép pedig alacsonyról becsapódott. Törzs 5 darabban, jobb szárnyon 3-4 nagyobb hullám, a baloson egy. Alapvetően a szárny nagyon megúszta, a vezérsíkok is, de a törzs, khm..., rendelni egyszerűbb lenne. A 270 eurós kiadás egy javítható törzsre egy dolog, ami miatt nem rentábilis, de az új törzs is alulméretezett lenne. Megdöbbentem ugyanis annak puhaságán, főleg egyes lejtőmenti leszállásokra gondolva, nehéz terepen. Átvizsgálást követően beigazolódott a feltevésem: Egy (1, uno, one!) réteg 200g karbon-kevlár szövet és 4 (négy!) szál roving hordta el a törzset, némi fedő üveggel. Kivitelében a Furio törzsre hasonlít, de nagyon erős szilárdsági kompromisszumokkal. A kilépő mögötti törésnél ráadásul hiányoztak kisebb darabok is, de ugyanez volt az orrnál is.
A törzsjavítás rutinmunka volt, de sok apró lépésben lehetett haladni: CA-rögzítés-hegyek, spicc rögzítés faelemekkel, majd több lépésben a nyergesújfalui Zoltek 80g/m2 unidirekcionális széncsíkokkal helyi megerősítések. Azért trükkös volt kissé a kilépő mögötti anyaghiány beszívódás nélküli széncsík-fedéses megoldása... Ezek végeztével a törzs 18g-ot hízott, ami nagyon kevés, de eme gyári kivitelű állapotában még mindig bántóan gyenge volt a korábbiakhoz, főleg a Vikingéhez képest. A spiccet például kézzel alakváltozásra lehetett bírni, így utólagos szénharisnya erősítés mellett döntöttem. Erőteljes kipréseléssel kevés gyanta maradt bent, így az egész csak 29g növekményt jelentett, amelyből 19g volt a szénharisnya, a többi a gyanta. Lényegében, a faroktartó kapott végig megerősítést, és a törzsorr a kabintető első harmadáig, mivel után az erőteljes belső szervóláda kellő merevséget ad. A glettelés négy-öt menetben idegtépő munka volt, de végül megérte: a felület szinte gyári lett. Az egész törzsön 8-9g növekményt jelentett. A fényezéshez a narancs szín miatt nem lehetett megúszni az alapozót, majd 3 rétegben a mindig gyengén fedő narancsot. Már temettem szinte a könnyű, erős törzs vízióját, aztán jött a kellemes meglepetés: a rámérésnél egész hihetetlen 6 grammot tett ki az alapozó és a szín. Motip volt a narancs, és Very Well az alapozó, szóval sima 1K anyagok. A törzs talán kap még benzinálló fedőlakkot. A törzs igen jelentős plusz megerősítéssel és festéssel 62g-al hízott.
A szárny szerkezetileg nem volt rossz: 90% ép belépő, jobb szárnyon elvált segédtartó és a hullámjellegű delaminációk.Ami újszerű volt, az a nagyfokú tangenciális erők nyomán "begyűrődő" 90g szénszövet látványa, majd javítása a főtartónyaláb mögött, mintegy 30cm hosszon. Először fel akartam vágni, és rálaminálni, de a herex héjmag hálásan szívná az anyagot, és egy csomó problémát magára húzna az ember; a rétegfelvitelek és glett+fényezés miatt a javított rész is megnőne a szárnyon. Aztán látszott, hogy mindez cianoakriláttal nagyszerűen javítható és minimális területen kell csak fényezni majd, de még az sem kötelező. Ugyanezt a technikát használtam a delaminációknál: injekcióstűvel juttattam be az anyagot számtalan apró szúráson keresztül. A végeredmény nagyon meggyőző lett: szuper szilárdság, a hullámok nyomótechnikás-injektálásos ragasztással nagyrészt meg is szűntek, nem kell festeni-glettelni- és nagy felületen legyalulni a héjat. Lásd képek. A segédtartó összeragasztása játék volt.
E hétvégén sor került a berepítésre, nagyvégre, miután közel 10 napig esős idő keveredett a nagyrészt használhatatlan K-i széllel. Súlypont 106mm-en, szemre belőtt kitérésekkel. Utóbbi nagyon jól sikerült, mivel a súlypont elsőre teljesen jó volt, a magassági trimm is 1mm-en belül stimmelt. Annak külön örültem, hogy nem bizonyult kifli alakúnak a törzs...a gyártó oldalán lévő csűrő és oldalkormány kitéréseket növelni kellett, mivel kissé álmatagnak éreztem az FS3 után, különösen a Vöröskővár pulzáló délkeleti dűznijében, alacsonyan.
A gép mozgása, teljesítményei a Vikinget idézik, de annál a keresztvezérsík miatt kezesebb és oldalszélben erőlködés nélkül halad egyenesen. Felszállója javítással 2400g lett, tehát a sok megerősítéssel és a plusz orrsúllyal egy százas került rá, ennek bő harmada orrsúly a plusz erősítések miatt. Összességében, a súllyal így meg lehet elégedni. Apróbb munkák és a finombeállítások maradtak, és jó sok nemrég felfedezett lejtő, amelyek arra várnak, hogy e géppel végiggyaluljam.
