Alapos tiszítást és bemérést követően Formula Five leválasztót használtunk, ez a leginkább bevált anyag. Mivel nem volt ismert az előélete a sablonnak, több régeg felvitelét és polírozását követően maszkoltuk, majd 2-komponensű autófestékkel szórtuk be. Másnap reggelre a felület tökéletesen száraz volt, alkalmas arra, hogy a festék belső felületét 280-as papírral megcsiszoljam, amely a biztos kötés egyik fontos összetevője.
A orrgörbületet műanyag spakli segítségével microballonnal erősen dúsított gyantával töltöttem fel, majd a szép felület érdekében a teljes szárnyfelületre rendkívül minimális gyantamennyiséggel, vákuum nélkül azonnal rákerült egy 25 grammos szövet. A 163 grammos diagonál vágatú, köper szövésű szénszövet elsőszárnyas költséghatékony megoldásként került kiválasztásra. A könnyű kezelhetőség és beitatás érdekében körbe maszkolófóliával rögzítettük a szálakat, és fólián előitattuk, hengerezéssel.
A felhelyezéssel egy időben kellett sort keríteni a Zoltek-nél, Nyergesújfalun gyártott UD-szénfátyol előre behajtogatott, berétegelt, illetve gyors ütemben a hajtogatás mentén beitatott szénmennyiségek struktúrált, megfelelő rétegrendű elhelyezésére.
Kritikus volt a mintegy 40 perces fazékidő, amely nyári pincehőmérsékleten sem volt 30-35 percnél több. Az egybesablon miatt komoly anyagmennyiségeket kellett felvinni egy lépésben, elrendezni, majd záros időn belül levákuumozni annak érdekében, hogy a gyanta többletet tépőfóliával, illetve alátett papírtekerccsel le lehessen itatni az optimális szövet-gyanta arány érdekében. Különösen a főtartó szénfátyol megfelelő beitatása volt nehéz feladat, tekintettel az extrém mennyiséggel járó sok rétegre. Az átfedéses beitatás nem működött jól: spontán vizsgálatunk azt mutatta ki ugyanis ki, hogy kb az 5. réteg már helyenként félig száraz volt, így igen gyorsan kellett kezelni a helyzetet, nehogy a vákumra legyen bízva a beitatás. Ekkora szárnynál ez azt is jelenti, hogy a vákumot - az előre levágott Herex hab, fólia és szalvéták tökéletes elhelyezését követően azonnal, teljesen hibamentesen kell produkálni, tehát hibakeresésre - ha valahol ereszt a zsák - percek maradnak; utána köt a gyanta. Ebben Balázs által készített profi csőrendszer, Festo csatlakozókkal kulcsfontosságú volt, ahogy az is, hogy kalákában építettünk, hiszen másként ekkora méretben nem kivitelezhető egy-egy félhéj.
Az első, sikeres fázis vákuumozása, majd a gyanta megkötését követően tettük fel Balázzsal a belső, 50 grammos átlós üvegszövetet és a szervó-erősítéseket. Ez volt a legkellemetlenebb munkafázis, mivel ez a vékony szövet beszegés nélkül éppoly kezelhetetlen, mint a vastagabb rokonai. Egyúttal, a Herex hab gyantásáza alig megengedett, különben a tömeg látja kárát - ezt a vákumnak kell elintéznie. Tehát, az ember kezéhez szívesebben tapad a szövet, mint a habhoz, eléggé idegőrlő feladat volt, de sikerült végül. Így összesen 4 alkalommal vákumoztunk, és kíváncsian várjuk a kiszedését.
Hosszú kihagyást, a projekt félbehagyását követően jelen sorok írásakor tervezet a gép befejezését, a szárny mihamarabbi kiszedését a sablonból.
Ennek megfelelően az alábbi belső elemek kerülnek majd be:
- főtartó dobozolás (1cm Herex hab élben, 2-1 elrendezésben, kétoldalt 2x163g átlós szénnel = a tőben összesen 8x163g szén átlóban! )
- segédtartók (balsa-szénharisnya)
- pozícionáló habok
- fakocka a törzs felerősítéshez
- szervókábelek
- opcionálisan: szervók és RDS meghajtás
A korábbi elképzeléssel szemben bontható szárny készül, tehát a szárnyösszekötőhöz szénrovinggal körbetekert üvegharisnya-tasak kerül be a szárnytőbe.
A szén összekötő a Radical 15x30mm-es darabja lesz, amely 10x10mm-es hasábok formájában mintegy 600g ballasztot tud súlypontban felvenni.
Ezt Martin Weberschock küldi annak elkészültét követően, továbbá egy "dummy" darabot elhelyezésre, hogy a sablon összezáráskor ne deformálódjon el a szárnyösszekötő tasakja.
A főtartó mögötti ballasztcső 12x20mm-es idomokra készül, hogy a Freestyler-3 ballasztkészlete 1:1-ben használható legyen így.
Folytatás hamarosan.
