(Régóta meg akartam írni ezt a cikket, az időhiány mindig közbeszólt.) 2006 július 10-én napkelte előtt kimentem, hogy megmérjem a Viking teljesítményét és merülési viszonyait. Erre rendszerint többször van szükség a helyi hatások kiszűrése okán. Az adott időpontban, az aktuális időjárás miatt vizes volt a szárny, és a levegő sem volt tökéletesen semleges – az első néhány repítést követően beindultak a kezdeti fel/leáramlások. Egyébként manapság is azonosak a beállításaim, súlypont 104-105mm körül, 1mm magassági rányomással. Reptömeg kb. 2300g. F/A: 36,9g/dm2.
1. teszt
Az első start idején a Nap ugyan már felkelt, de egy nagy hegy közelsége miatt a terület teljesen árnyékos volt és szélcsend uralkodott. A szárny vizes volt a harmattól; csőrlés előtt persze letöröltem. Leszálláskor újra vizes volt. A géppel több száz m átmérőjű óriás „lavórokat” repültem, zéró bedöntéssel. Egyszer sem esett át. A csőrlés nagyon alacsony volt, kb. 180m. Helyenként voltak kis tartás-szerű hatások. Az ívelés és a vele együttesen használt hátsó súlypont miatt nagyon érzékeny szárny, kis sebességnél erős kóválygási hajlam, rossz iránytartás - főleg mikor ki/belépett a gép egyes „tartási mezőkbe” – amelyek persze csak lassították a merülést. A repülés végén 5m magasságból Crow beállítással kézbeszállás. Leszállás: 5:43-kor Repült idő: 09:16 2mm íveléssel. A leszállás után előbukkant a Nap.
2. teszt
Még kevésbé jól sikerült csőrlés, enyhe hátszellő, vizes szárny, kb. 170m. Már emiatt is idegeskedés, továbbá csíptek a rovarok. :o) (Érdekesség, hogy egy fekete muslinca fajjal találkoztam, amely vérző sebeket harapott a lábszáramon, méghozzá helyi érzéstelenítéssel. Később nagyon nehezen gyógyultak. Állítólag nem őshonos fajról van szó, Amerikából hurcolták be nemrég). A leszállást a nedvesség miatt kézbe terveztem, de végül ez lett a Viking eddigi legnagyobb „törőpróbája”. Egy keskeny földúton álltam, mögöttem kukorica. A gép túl gyorsan jött, lezserül felemeltem, bízva a kukorica párnahatásában. A gép átesett 6 méterre magamtól, 3m magasan - hosszan recsegtek a tövek, kb. 3 másodperc volt, míg talajt ért. Megúszta. Leszállás: 5:58-kor. Repült idő: 8:30 2mm íveléssel. Átállás a csőrlővel, mert 50m magasság felett észrevehető hátszél kezdett kialakulni.
3. teszt
Hasonló hatások, mint a második tesztnél, azonban a későbbi időpont miatt már félreérthetetlen tartások határozott maggal. A csőrlés lepattant a kilövésnél, úgyhogy kb. 150m-ről ment a gép. Az „élő” időben kis sebességgel kullogva szembetűnően gyenge iránytartás. Leszállás: 7:02-kor. Repült idő: 7:40 Alapszárnnyal.
4-5. teszt:
C feladat próbák, ujjgyakorlat 6. teszt Állítás az ívelésen és a startkampón -> szemmel láthatóan magasabb csőrlés, jóval biztonságosabb kapaszkodás az elengedés után. Kezdőmagasság kb. 210m, 1 m-es szél. Továbbra is élő időjárás, egyre intenzívebben mozgolódó, fortyogó levegő, ámde határozott emelések nélkül. Mikor elmerül a gép és elkezdek behelyezkedni kb. 8 percnél, egy lábon álló búzatábla mellett sikerül elemelkedni 10m magasságból. Leszállás: 8:12-kor. Repült idő: 17:40 Alapszárnnyal. 7. teszt Azonos beállításokkal repülés. A növényzet lényegében megszáradt, megkeződött az átmelegedés. Az időjárás határozott emeléseket és merüléseket mutatott. A leszállás „idejekorán” történt volna, azonban 15-25m között sikerült 4,5 percet eltölteni egy sárgás búzatábla felett. Az emelés még gyenge volt, de stabil utánpótlással. Leszállás: 8:36-kor. Repült idő: 12:42 Alapszárnnyal. A meglévő eredmények és a Steinfeld tapasztalatok nyomán további fejlesztés / finomítás következik augusztusban. Hasonló élményeket mindenkinek! Képek a képtárban a vonatkozó menüpont alatt.