F3F

Idén Erdélyben nyaralva régi tervemet válthattam valóra azzal, hogy nagy teljesítményű géppel "Tündérország" hegyei között repíthettem.

A 2005-2010-es időszak egyik élvonalbeli, mégis ritka F3B/F gépe. Most, hazánkban, nálam :) 

20 év távlatából, LHHH még mindig tartogat meglepetéseket.

Eddig is lehetett gyanítani, hogy északi szélben, tisztán lejtőzve a Vöröskővár vonatkozó oldalában fenn lehet maradni, de a sporttársaktól erre nemhogy empirikus visszacsatolás nem érkezett, hanem régebben  az "öreg rókák" lemondóan legyintettek erre, még a 90-es években.

Január végén megalkudtam egy sérült VICTOR F3B-re. Megihletett a sokak által írt a kezessége, amely miatt majd később az ifjúságnak is odaadható lesz. Ár-érték aránya -  a befektetett munka után persze - a DS-gyakorlásra sem jelent stresszfaktort, bontható szárnya pedig előny a Wilsonhoz képest - valljuk be. Továbbá, hasonlít a Viking dizájnra.

Nagyszerűt sikerült lejtőzni Epölnél, a sziklacsúcson.  A domb több szintben, több magasságon is lejtőzhető, de a legjobb a sziklacsúcs, ahonnét K, DK, DNY, NY, ÉNY irányokra nyílik lejtővitorlázásra lehetőség. F3x géppel kihasználható a domborzat északi nyúlványa is, amerre egy alacsonyabb, de  több száz méteres megvitorlázható gerinc húzódik és amely NY-DNY-i szélre optimális. A hétvégén nagyon gyenge délkeleti szélben a déli csúcs kis része tartott csak, de az is elegendő volt az élményhez.

A legutóbbi poszt óta, 2013 utolsó napjaiban készítettem egy pár vezérsíkot. A szerkezet a szokásosnál erősebb, mivel számításba vettem az F3F-ben előforduló "földi erőhatásokat" is (muhaha) elég gondolni Braunsberg-ben várható leszállóterepre, ahová a terv szerint idén eljut a gép. 

Az elmúlt hetekben több hétvégén is nyílt alkalom a BOAR kipróbálására, noha az időjárás kevéssé volt kegyes - időnként szélcsend fogadott, másszor  10 méteres félig rossz irányú (csont északi) szél HHH-n. Kipróbáltam élénk szélben sík terepen is, bungee indítással.

A 2,4 GHz  frekvencia használata miatt az orrtörzsnél szóba sem jöhet a szénszövet, így a Wilson orrkupkja megépítésénél választás az üvegszövet helyett - annak kedvezőbb szilárdság / tömeg viszonya miatt a aramid (köznapi nevén: kevlár-) szövetre esett. A 465g/m2 az arányított tömeg (2 réteg aramid és egy 25g/m2-es fedő üvegszövet a festés alatt) ami tökéletes szilárdságot mutat. Így az orrkupak repkész tömege igen vastag festékréteggel is csak 41 gramm.

A KERR Soaringtól a közelmúltban vásároltam egy BOAR kittet. A koncepció sokféle pozitív ígéretet hordozott, így arra gondoltam, hogy a Mini Ellipse és a SuperGEE2 eladása után keletkezett űrt képes lesz majd jól kitölteni annak érdekében, hogy  hazánk gyakran alacsony és rövid lejtői se maradjanak megvitorlázatlanul.

 Január 9-én végre sor kerülhetett a Wilson két szárnyfelének összeragasztására. 

IMGP0314

IMGP0337

IMGP0341

IMGP0339

IMGP0332

IMGP0333

IMGP0318

IMGP0302

IMGP0305

IMGP0331

IMGP0312

IMGP0300

IMGP0307

IMGP0299

A Viking, amelyet 2005 elején hoztunk Csehországból (lásd cikket: Csehországi randevú...) és jó pár hazai és Eurotour versenyen használtam, az év végén Németországba repült ki, új (hobbipilóta) gazdájához, ahol nyugdíjaséveit tölti majd. A 8 év alatt mintegy 4 szezont Plazynál töltött. Idén azonban visszavásároltam, így májusban repültem vele még egyet az osztrák F3F kupán, Braunsbergben, erről írok majd külön.

IMGP9686

DSC00134

DSC00130

Néhány kép a Wilson szárnysablon összezárása előtt, a szárny belső szerkezetéről:

IMGP0135

IMGP9204

IMGP9200

IMGP9199

IMGP9938

IMGP9939

IMGP9940

IMGP0065

IMGP0119

IMGP0003

IMGP0004

IMGP0112

IMGP0002

IMGP0115

IMGP0059

IMGP0060

IMGP0110

IMGP0061

IMGP0062

IMGP0134

 40-50km-es déli-délnyugati szelet lehetett tegnap meglovagolni az Alula-val a Vöröskőn. Megmutatkozott, hogy e sokoldalú gép sem boldogul "szárazon" az ilyenkor jellemző nyers, lökéses idővel. Így aztán szükségmegoldásként az FS3 rúd szárnyballasztjából egy rudat vitt a hátán, amely önmagában  is a gép felszállótömegének másfélszerese volt. Így már látványosan haladt, szép ívű, dinamikus fordulókkal lehetett vasalni a fákat.

IMGP0227

IMGP0222

IMGP0228

IMGP0223

Beszúrom, már a képek és a kiváló helyszín okán is: még 2006 május elején, egy okkludálódott hidegfront okozta zápor után, szikrázó napsütésben élveztük az északnyugati szellőt és a kipattanó termikeket, amelyek több órás vitorlázáshoz és több száz méteres magassághoz segítették a Mini Ellipsét. Aki netán még nem járt az ország legszebb fekvésű lejtőzőhelyén, feltétlenül pótolja be.

DSC00115

DSC00077

DSC00066

DSC00092

DSC00062

DSC00067

DSC00088

DSC00086

DSC00098

DSC00054

DSC00085

DSC00112

DSC00065

Hirtelen jött ötlettől vezérelve a nagy unalmunkban felcaplattunk
a Szekrényesre és karöltve a nagy vitorlákkal kihasználva
az igen kis mértékű szelet és abendtermiket repültünk ~1,5órát egyhuzamban.
Zodiac-Endre-Dasco

https://picasaweb.google.com/118347707409510355495/Szekrenyes20110716?authkey=Gv1sRgCO2h0aPrlcjdvgE
 
 Zih Dávid

2011 július 2. napján szélel, esővel és villámokkal dacolva, felkapaszkodtunk Petőfibányára a megszokott helyünkre.
Elég népes tábor bontakozott ki. Tiszteletüket tették pécsi barátaink is. Volt ott az Easy Glidertől az Ariane F3X-en át
a nagy 4m fesztávolságú DG-ig minden. A pikantériéjét az adta a dolognak, hogy 1 óra repítés után (mikor a szél már stabilabbnak
érződött) futni kellet a zivatar miatt az autóba. Kis eső szünet után gépek elő repítés majd megint zivatar. A 3. bepakolásnál

2009 január 24-én először vittem ki az EX-et a Hármashatárhegyre, amikor a sok köd után végre kedvezett az időjárás egy kis lejtőzéshez. Marcell fiam is velem tartott, aki először látott F3x gépet először repülni. Annyira lenyűgözte, hogy fényképezni is elfelejtett, amíg repült :). Képek a képtárban. A Hármashatárhegy "nagylejtőjén" északnyugati majdnem-szélcsendben minden méternek örülni kellett - a siklóernyősök az első 20 percet leszámítva már nem maradtak fent.

Mint láthattátok, a hét közepi kedvező időjárási prognózis fokozatosan romlott: holnapra mindössze egy 4km/h-s "szélcsendet" jeleznek előre, úgyhogy a jelenlegi zivataros időszakban, e "bárikus mocsárban" egy másik időpontra kell eltenni a lejtőversenyt. A jövő heti 3 napos hétvége esélyesnek látszik.
Azonban addig sem unatkozunk...ha már ennyien rákészültünk a közös mókára, elhatároztuk, hogy F3B-vel bázisokkal együtt gyakorlunk egy eszményi, nagyszerű terepen.

A gép összerakása könnyű, ámbár időigényes munka. Ez nagyban köszönhető a használt műgyanta kötési idejének. Tulajdonképpen nincs vele más dolog, mint a szervók behelyezése a szárnyba és a tolórudak méretre szabása, bekötése. Ez nálam kicsit hosszabb ideig tartott, mint kellett volna.

Március 15-én a HHH-n kipróbáljuk a Mini F3F kategóriát. Rendes versenyt szeretnénk csinálni, de a szabályzat és a szervezés próbája is ez lesz.

Találkozó 12 órakor a széliránynak megfelelő helyen (Vöröskővár, Sárkányos hangár, Kilencfa). Előző este nézetek el ide, mindenképp írok még egy megerősítést az időjárás függvényében.

Remélem minél többen jöttök versenyezni és nézőnek egyaránt. Két-három bíróra is szükségünk lenne!

Csak az időjárás is úgy akarja...

Olcsó fotóállványból, egy-egy távtartóból és 2-es szénszálból elkészült a két bázis. Az állványok 150 cm magasak és 1 kiló körül vannak. Indulhatnak a versenyek!

Az adrenalin ugyanaz - a szabályzat más Magyarországon új lejtővitorlázó versenykategóriát javasolok indítani. A hegyvidéki országokban egyre népszerűbb F3F itthon nem tudott elterjedni, és ennek a legfőbb oka nem az, hogy mindössze 1-2 tucatnyi pilótát érdekelne. Sokkal inkább az, hogy itthon nehéz fellelni olyan terepet ahol a gerinc legalább 100 méteres szélességben egyenletes és mentes a fáktól, és zavaró tényezőktől mentes.

A NYX-FURIO a Breta Model által gyártott F3B-F3F repülő. szárnyfesztávolság: 3190mm hossz:1507mm profil:HN-483 várható repülési súly:2200g A megrendeléstől számítva 3 hónapon belül ígérte a gyártó a repülőt. Ezt be is tartották. Ha jól számolom akkor 2 és fél hónap alatt érkezett meg a „kicsike”.

Október 8-9-én F3F verseny lesz a csodálatos Dedinky lejtőkön. Simkó Tibor, a verseny főszervezője küldte el nekünk az angolnyelvű versenykiírást.

Feltettem néhány képet a gépről. Megtekinthetők a képtárban.

Végre eljött a várva-várt alkalom: 2005 áprilisának végén sor került a szokásos tavaszi DonauPokalra Braunsbergben. Mivel számomra a 2004-es év kimaradt, különös várakozással töltött el az esemény. Bors Gáborral, Zih Dáviddal és Salamon Árpáddal négyen terveztük a versenyzést. Velünk tartott megfigyelőként Martikány Attila is.

 Április 17-én végre sikerült a levegőben is kipróbálni a szép sárga Vikinget. A dolog sajnos egyéb tényezők és a vártnál kissé komplikáltabb beépítés miatt húzódott 1-2 hétvégét, de a lényeg, hogy minden tökéletesen zajlott valamint hogy a „szobai” beállításokon nagyon keveset kellett változtatni. A repítésre egy rég látott, „ismeretlen ismerőssel”, Martikány Attilával mentem ki, aki szintén az elektromos csőrlőről repítette habszárnyú tréner gépét.